A transzferár nyilvntartások beadási határideje közeleg!

Jelentős számú vállalkozást érint  a transzferár-dokumentációs határidő közeledése. A szokásos piaci árak nyilvántartásának elkészítési határideje ugyanis megegyezik a társaságiadó-bevallás benyújtásának tényleges időpontjával.

Nem tudják minden cégnél, de jobb észben tartani: a 2013-as évre vonatkozó transzferár-dokumentációs határidő legkésőbb május 31-vel lejár. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek hamarabb nyújtják be társasági adó bevallásukat, a transzferár-dokumentációt is előbb kell elkészíteniük. A naptári éves adózók körében pedig 2014-ben lehet először alkalmazni a tavaly júniusban bevezetett dokumentációs könnyítési szabályt. Nem kell ugyanis nyilvántartást készíteni az áfa nélkül számított 50 millió forint alatti cégcsoporton belüli tranzakciókról.

Fokozott figyelemmel ellenőrzik az áraknak adatbázisok segítségével történő alátámasztását

2013 nyáráig azonban a több éven át érvényben lévő szerződések esetén a szerződéskötés időpontjáig visszamenően az összes előző év teljesítésének összegét kumuláltan kellett figyelembe venni. Így elképzelhető volt, hogy egy adott évben ugyan nem lépte át az ügylet az 50 milliós értékhatárt, de a korábbi évek teljesítései miatt, mégis kellett nyilvántartást vezetni. Az új szabály szerint most adóévenként külön-külön kell vizsgálni, hogy adott évben elérte-e a nettó 50 milliót a tranzakciók összege, és azokat a tranzakciókat, amelyek éves szinten nem érik el ezt az értékhatárt, nem kell dokumentálni. Üröm az örömben, hogy éppen a könnyítés következtében a nagyobb ügyletek és az árak adatbázisok segítségével történő alátámasztásának ellenőrzésére fokozott figyelem fog jutni.

x: Jelentősebb, szintén a könnyítés irányába ható tavaly nyáron érvénybe lépett módosítás még, hogy az ún. alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli kezelési szolgáltatások kapcsán elfogadott haszonkulcs tartomány 3-7%-ról 3-10%-ra bővült. Ennek hatására a vállalkozások szélesebb körben készíthetnek egyszerűbb transzferár dokumentációt a csoporton belüli standardizált szolgáltatások kapcsán, mint amilyenek az IT szolgáltatások, az adminisztratív tevékenységek, a jogi, számviteli, fordítási és piackutatási területhez kapcsolódó szakmai szolgáltatások, az oktatási tevékenység és bizonyos szállítással, raktározással kapcsolatos logisztikai szolgáltatások.

A transzferárak a kapcsolt felek között alkalmazott árak. A transzferárazás pedig az ilyen cégek adminisztrációs kötelezettsége, mely az ellenőrzött ügyletekben érvényesített árak piaci szintjének vizsgálatát jelenti (azaz annak tesztje, hogy hasonló körülmények között független gazdasági szereplők is ezt az árat alkalmaznák-e), másrészt ennek dokumentálását, a nyilvántartási kötelezettséget is takarja. 

Kikre nem vonatkozik a kötelezettség?

Nem kell mindenkinek transzferár nyilvántartást vezetnie: nem kell például a kisvállalkozásoknak, valamint tőzsdei ügylet vagy hatósági ár alkalmazása esetén. Továbbá a 2013. június 21-én hatályba lépett rendelkezés alapján nem kell dokumentációt készíteni azokról az ügyletekről, amelyek adott évben 50 millió Ft (áfa felszámítása nélküli szokásos piaci áron) alatt voltak.
A dokumentáció-készítési kötelezettség az adózót ellenőrzött ügyletenként terheli, és kiterjed az írásba foglalás nélkül, szóban, ráutaló magatartással megkötött szerződésekre is. A több éven át tartó ügyletek esetében a nyilvántartásokat évente felül kell vizsgálni.

A transzferárazás szabályainak betartására a hatóságok kiemelten figyelnek, hiszen a feleknek érdekében állhat az árak torzítása, a szokásos piaci ártól való eltérítése, amely miatt adóhiány keletkezhet az érintett államokban. Egy nemzetközi vállalatcsoport például megtehetné, hogy a belső kereskedelmében torzított árak alkalmazásával abban az államban növeli jövedelmeit, ahol alacsonyabb a társasági adó kulcsa. Ezzel a cégcsoport összes jövedelmét növelné, adókötelezettségét pedig csökkentené. Éppen ezért az adózási szabályok korlátokat állítanak a kapcsolt felek közötti ügyletek árainak torzítása elé. Ilyenkor annak a cégnek, akinek a piaci ártól való eltérés csökkentette az adóalapját, meg kell növelnie azt (mintha piaci árakon kereskedett volna). Bizonyos esetben és meghatározott feltételekkel a másik cég, ahol a torz árak miatt az adóalap magasabb, annak csökkentése is lehetséges lehet.

A NAV-vizsgálatok kiemelt célpontja a transzferárazási dokumentációs kötelezettség ellenőrzése

A transzferár-meghatározás és a dokumentációs kötelezettség hosszú évek óta töretlenül az adóhatósági vizsgálatok kiemelt célpontja, és sok cég számára meglepő a büntetés mértéke is. Dokumentációs hiányosság esetén például 2 millió Ft a mulasztási bírság dokumentációnként és évente kivethető maximális mértéke, melyet a hatóság ismételt hiányosság esetén akár duplázhat, illetve négyszerezhet is.

Egyszerűsített adminisztráció

Hibák pedig szép számmal akadnak: sok esetben nem elég részletes az elkészült nyilvántartás, hiányoznak a megfelelő alátámasztó adatok, vagy éppen olyan adatbázist használnak, ahol az adatok nem visszakereshetők. A vállalatoknak módjukban áll egyszerűsíteni az adminisztrációjukat az úgy nevezett hatósági ármegállapítással: az APA-eljárással. A cég egy jövőbeli ügyletére elkészített transzferár elemzését és nyilvántartását az adóhatóság jóváhagyja, és 3-5 évre rögzíti. Ezt egyszer további 3 évre meg lehet hosszabbítani. Ez alatt az idő alatt nem kell évente dokumentációt készíteni, és az ármegállapítással kapcsolatos bizonytalanságok is elkerülhetőek.

Az OrientPress Hírügynökségcikke nyomán

Műanyag-ipar, magas árak

A magyar műanyag-ipartermelési mutatótói az elmúlt 16, 8 hónapra kivetítve a GDP-arányos eloszlás tekintetében nem mutatnak kiugró adatokat. Az EU-átlagtól való, egy lakosra átszámított eltérés volumene alig változott, a tendencia regresszív mutatói beállni látszanak a 2010-es szintre, ami jó hír azoknak, akik a transzferár szabályozás változásainak a tanulmányázását egybekötötték a műanyag ablak árak idei kalkulációjával. Már röpke átszámítási műveletek alapján is megállapítható, hogy a forint transzferábilis megerősödése az iparág kivitelét ösztönözte, ám a műanyag-export még mindig elmarad az autópiaci tranzakciós illetékek nagyságrendjétől úgy Budapesten, mint vidéken.

Bizakodásra az adhat okot, hogy a transzferárak elszámolásában a NAV által rendszeresített és az érintettek számítógépére csekély illeték fejében hatóságilag telepített Arvisura-optimalizálási szoftver szinte magától elkészíti az adóbevallásokat és automatikusan vezeti a transzferár nyilvántartást.

Az Arvisura-szoftver 2013. július elsejétől a Magyar Közlönyben közzétett kormányrendelet értelmében a Nemzeti Dohányboltokban igényelhető az arra jogosult nagykorú KKV-k számára abban az esetben, ha eleget tettek a nemzeti minimumnak és nincs a fejükön csuklya a maga műanyag-árak iránti nemkívánatos tiltakozás jegyében.   

Aubérlés, autókereskedés

Mindennapi életünkben úgy érzékeljük, hogy egyre többet utazunk. Autót vásárolunk, bérlünk, adunk kölcsönbe. De vannak, akik aggódnak a gépkocsiipart is sújtó transzferárak miatt.

Az európai autókereskedő és autókölcsönző szövetség súlyos aggodalmát fejezte ki az első negyedéves európai autó eladási és bérlési adatok miatt és rámutat, a kereskedők és bérbe adók nem helyezhetik át tevékenységüket gazdasági előnyöket biztosító országokba, mint a gyártók.

Miközben a kereskedők és bérbe adók a nyereségesség megőrzéséért és a kliensekért folytatnak ádáz harcot, aközben számos márka jelentős raktárkészletet erőltet rá az kereskedőkre és az autókölcsönzőkre – rója föl a gyártóknak a transzferár szabályozás miatt aggódó szövetség. Abban viszont a kereskedők is egyetértenek az európai autógyártókat képviselő transzferárazási központtal, hogy reálisabb környezetvédelmi célokat kellene kitűzni az emissziós célok tekintetében mind a személyautók, mind a kis haszonjárművek terén.

Az európai autókölcsönzők és szervizek számításai alapján elkészített 2013-as előrejelzése szerint az idei évben 12,054 millió új személyautó kaphat rendszámot az Európai Unióban, ez 3,8 százalékos csökkenést jelentene 2012-hez képest.

Ugyan az Európai Unió személyautó piaca 2011 szeptembere óta éppen a múlt hónapban mutatott először emelkedést, a szakértők szerint az 1,7 százalékos emelkedés elsősorban annak tudható be, hogy áprilisban kettővel több munkanap volt, mint az előző év azonos időszakában. Abszolút értékben a múlt hónapban minden idők harmadik legrosszabb teljesítményét mutatta az európai autóipar, a mélypontot 2012 áprilisában regisztrálták, akkor mindössze 1,021 millió autó talált gazdára. A múlt hónapban 1,038 millió autó kapott rendszámot, az év első négy hónapjában pedig 4,027 millió. Eszerint a kapcsolt vállalkozásokat érintő transzferár-nyilvántartás-készítési kötelezettség mégsem akadálya az autóbérlés és vásárlás válság utáni talpra állásának.

Változások a Transzferár szabályzásban

Mint azt az erre kötelezettek tapasztalhatták, az utóbbi időben az adóhatóság nemcsak a transzferár dokumentáció meglétét, hanem egyre inkább a tartalmi megfelelősségét is aprólékosan vizsgálja. Ismernünk kell hát a meglévő és várható változásokat.

Érdemes tudni, ezért felhívjuk rá a figyelmet, hogy a kormányzati honlapon 2013 márciusa óta olvasható, a Nemzetgazdasági Miniszter által jegyzett tervezet értelmében több ponton is változások várhatóak a transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó 22/2009. (X.16.) PM rendeletben.

A korábbi szabályozáshoz képest lényeges változás, hogy a transzferár nyilvántartást nem összesítve, hanem szerződésenként kell elkészíteni abban az esetben is, ha a szerződés alapján több ellenőrzött ügylet valósul meg. Szerződés hiányában a transzferár nyilvántartásokat ellenőrzött ügyletenként szükséges elkészíteni.

A tervezet értelmében nincs dokumentáció-készítési kötelezettség az adóhatósághoz előzetesen benyújtott szokásos piaci ár-megállapítási kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben az adóhatósági határozat érvényessége megszűnik. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a mentesülés feltétele, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennálljon.

A módosítás alapján szintén nem keletkezik dokumentáció-készítési kötelezettség a nem főtevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás, termékértékesítés kapcsolt vállalkozásra változatlan összegben történő átterhelése esetén, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval (külföldi személlyel) vagy a költséget viselő féllel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ugyanakkor, abban az esetben, ha a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének átterhelése több kapcsolt vállalkozás részére történik, akkor az alkalmazott allokációs kulcs szokásos piaci jellegét az adózó köteles alátámasztani.

A tervezet továbbá pontosítja, hogy a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség alóli mentesülést biztosító 50 millió forintos értékhatár vizsgálatánál csak az adóévben történő teljesítések értékét kell együttesen figyelembe venni. A korábbi szabályozáshoz képest ez jelentős könnyítést jelent, tekintettel arra, hogy már nem a szerződés megkötésétől kell az adóév végéig történő teljesítések értékét figyelembe venni az 50 millió forintos értékhatár vizsgálatakor. Abban az esetben, ha a szerződés szerinti ellenérték nem forintban keletkezik, mind a dokumentáció-készítési kötelezettség alóli mentesülés 50 millió forintos értékhatárának, mind pedig az úgynevezett alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások 150 millió forintos értékhatárának vizsgálata során a Magyar Nemzeti Bank, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamát kell alkalmazni.

A tervezet emellett tartalmazza, hogy a szokásos piaci haszonkulcsnak az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs, de legfeljebb a 3% és 10% közötti tartományba eső haszonkulcs minősül (alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásokra vonatkozó nyilvántartás készítése esetén, ahol az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni).

Az egyik legfontosabb módosítás alapján az összehasonlítható vállalkozásokra vonatkozó nyilvános adatbázisok használata során részletes és meghatározott lépéseket kell követni és kvantitatív, valamint és kvalitatív szűréseket kell elvégezni. 

Transzferár-kulisszatitkok

Tudta Ön, hogy Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése? Tudja, hogy a világkereskedelmi ügyletek több mint 60%-át a vállalatcsoporton belüli tranzakciók teszik ki? Tudta, hogy a 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak?

A transzferárak vizsgálata évek óta az APEH ellenőrzési irányelvének kiemelt célpontja. Egy-egy hiányzó dokumentáció 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, és akkor a lehetséges adókülönbözetet, illetve annak bírsági következményeit még nem is említettük.

A transzferárak kérdése egyébként nem csupán Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ami érthető is, hiszen a világkereskedelmi ügyletek több mint 60%-át a vállalatcsoporton belüli ügyletek teszik ki. A tranzakciók megfelelő árazása kiemelkedő adótervezési lehetőséget nyújthat a cégcsoportok számára, de a kapcsolódó dokumentációs terhek súlyos költségekkel járnak. A 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. Ezentúl már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell nyilvántartást vezetni, és akár 4 millió forintig terjedő bírsággal is sújtható az a cég, amely a csoporton belüli ügyleteit nem megfelelően dokumentálja. A bírságokat ráadásul nyilvántartásonként kell érteni, és ismételt mulasztás esetén a korábbi bírságösszeg meg is négyszereződhet.

Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése. A kötelezettség alapvetően azon cégek egymás közötti ügyleteire vonatkozik, amelyek csoportszinten legalább 50 főt foglalkoztatnak, és amelyek együttes nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege eléri az évi 10 millió eurót.

2012-től némi könnyebbséget jelent, hogy a korábbiakkal ellentétben bizonyos ügyletekről már nem kell nyilvántartást készíteni. Így például ha az összevonható szolgáltatások együttes, áfa nélküli piaci értéke az adóévben legfeljebb 50 millió forint, vagy ha ingyenes pénzeszközátadásra kerül sor. Szintén nem kötelező a nyilvántartás, ha a csoporton kívülről beszerzett árut vagy szolgáltatást változatlan formában, felár nélkül adják csoporton belül tovább. Ez utóbbi alól csak akkor van kivétel, ha a szolgáltatást nyújtó csoporttag főtevékenysége körében jár el.

Csökkenhetnek a nagyobb cégek adminisztrációs terhei is. Ha rendelkeznek az adóhatóság által kiadott - egyébként igen költséges - előzetes ármegállapítási határozattal, akkor ennek érvényessége alatt nem kell nyilvántartást készíteniük az ebben foglalt ügyletekről. Továbbá, ha egy magyar cég külföldi telephellyel rendelkezik, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie a telephellyel folytatott ügyleteiről, ha az abból származó jövedelme a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény folytán Magyarországon mentesül az adó alól. Ilyen esetben értelemszerűen társasági adóalap korrekcióra sem kerül sor.

Különösen a multinacionális cégek esetén gyakori, hogy a dokumentációt csoportszinten készítik el, és a külföldi anyavállalat vagy csoporttag által elkészített nyilvántartást szeretnék felhasználni a magyar adóhatóság előtti eljárásban. Ha a dokumentáció megfelel a magyar követelményeknek, ennek nincs akadálya. Sőt, most már az angol, német, vagy francia nyelvű iratok hiteles magyar fordítását sem kérheti az adóhatóság. Figyelni kell azonban arra, hogy mivel a külföldi nyilvántartási követelmények sok esetben jóval egyszerűbbek a magyar formai és tartalmi előírásokhoz képest, a magyar adóhatóság nem tarthatja megfelelőnek a külföldi szabályok alapján elkészített dokumentációt. Ilyenkor az adózó súlyos bírságokra számíthat.

Az előzőekkel ellentétben vannak olyan szabályok, melyek a szigorítás irányába mutatnak. Fontos változás, hogy a transzferár-nyilvántartást 2012-től már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell elkészíteni. Ha ugyanis egy vállalkozás vegyes szolgáltatásokat szabályoz valamely szerződésében, az adóhatóság ezeket külön ügyleteknek minősítheti, és külön nyilvántartást (esetleg összevont nyilvántartást) tarthat szükségesnek. Ilyenkor a mulasztási bírság összege jelentősen megnövekedhet.

Jelentős szigorítások várhatók a jogkövetkezmények tekintetében is. A kisebb vállalkozások nagy része korábban nem tulajdonított komoly jelentőséget a csoporton belüli ügyletek dokumentálásának, az adóhatóság ellenőrzési irányelve azonban már tavaly előrevetítette, hogy nem csak a multinacionális vállalatoknak kell tartaniuk a vonatkozó adóhatósági vizsgálatoktól. 2012. január 1-től tovább nő a kockázat: többszöri mulasztás esetén akár 4 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat az adóhatóság, és ezt dokumentációnként kell érteni. Ha ugyanazon ügylet kapcsán állapít meg ismételt jogsértést az adóhivatal, akkor a korábban kiszabott bírság négyszeresét is kiróhatja.

Megfelelő nyilvántartás hiányában a cégek nem csak mulasztási bírságra számíthatnak: ha a piaci ártól eltérő áron számláznak, az adóhatóság a társasági adóalapjukat is módosíthatja, és jelentős adóbírságot, késedelmi pótlékot állapíthat meg. A kapcsolt vállalkozásoknak nagyon oda kell tehát figyelniük 2012-ben arra, hogy valamennyi érintett ügyletet pontosan dokumentáljanak.

Még egyszer a 2012 évi transzferárazási változásokról

Transzferár adózás: egyszerűsítés és szigorítás

Mint ismeretes, 2012. január elsejével számos ponton módosultak a transzferár-nyilvántartás elkészítésére vonatkozó szabályok. Ezen szabályokat visszamenőlegesen, a 2011. évi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni lehet.

Korábban is írtunk arról, hogy a transzferár-dokumentációra vonatkozó előírások ismételt megszegése esetén kiszabható mulasztási bírság mértéke jelentősen emelkedett. Az új évtől kezdődően a visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett immáron 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Az új törvény értelmében, ha az adózó a transzferár nyilvántartását nem magyar, angol, német vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk, vagy azok egy részének magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt határidőn belül – átadni.

Könnyítés és szigorítás a PM-rendeletek szintjén

A vonatkozó rendeletekből kiolvasható, hogy az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról a korábban az úgynevezett egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. Többek között e szolgáltatások szokásos piaci áron számított áfa nélküli értéke az adott adóévben nem haladhatja meg a 150 millió forintot és a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5, illetve az igénybe vevő fél ráfordításainak 10 százalékát. A szokásos piaci árat a költség- és jövedelemmódszerrel kell megállapítani, és az alkalmazott haszonkulcsnak a 3–7 százalék közötti tartományba kell esnie. E körbe tartoznak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató nem főtevékenységként nyújt, és közvetlenül az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik, ugyanakkor az igénybe vevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír.

Szűkült a dokumentáció készítésére kötelezett ügyletek köre: 2011 végéig egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek áfa nélküli értéke – a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig – nem haladta meg az 50 millió forintot. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár-dokumentációt készíteni.

Nincs szükség a dokumentációra akkor, ha egy vállalkozás a független féltől igénybe vett szolgáltatást vagy terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül, nem főtevékenységként értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére. Kikerülnek a körből az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletek, az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt, továbbá az ingyenes pénzeszköz-átadásos ügyletek.

Újabb változások a társasági adóban

A Magyarország területén kívüli fióktelepekre vonatkozóan bizonyos esetekben megszűnik a transzferárazással kapcsolatos adóalap-módosítási és transzferár-nyilvántartás-készítési kötelezettség. A belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt társaságokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan nem kell adóalap-módosítást végezni abban az esetben, ha a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmaznak a felek, feltéve, hogy az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.

Ehhez kapcsolódóan kell megemlíteni az ún. „alultőkésítési szabály” változását. Amennyiben a társaság a transzferár-szabályok szerint csökkentette adózás előtti eredményét a szokásos piaci kamat összegével, úgy az alultőkésítési szabály alkalmazásakor is figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozás felé fennálló kötelezettség szokásos piaci kamatát is.

Adatok forrása: Trademagazin

Hogy kerüljek a Google első helyére honlapommal

Féljünk-e a transzferár-nyilvántartástól?

Szakemberek állítják, hogy az újabb adminisztrációs teher hasznos lehet a bírságok elkerülésére.

Évek óta jelent állandó feladatot és fontos nyilvántartási kötelezettséget a kapcsolt vállalkozási ügyleteket folytató vállalkozások számára az egymás között alkalmazott árak és árazási módszerek dokumentálása. A tavaly év végi módosítások azonban számos könnyítést jelentenek annak érdekében, hogy ne mint valami mumusra tekintsenek a cégek a transzferár-nyilvántartás elkészítésére – állítja a PricewaterhouseCoopers (PwC).

A mai kihívásokkal teli üzleti környezetben a transzferárazás, annak nyilvántartása és adminisztrációja továbbra is kulcsfontosságú mind az adóhatóságok mind pedig a kapcsolt vállalkozási ügyleteket folytató adózók számára. A 2011 év végén kihirdetett módosítások célja az adminisztrációs terhek könnyítése volt.
A kapcsolt vállalkozási ügyleteket folytató adózóknak alapvetően két dologra kell nagyon odafigyelni a transzferárazással kapcsolatosan: az ügyletek társasági adó szempontból a szokásos piaci ár elvek szerint kötessenek, valamint, hogy a transzferár-nyilvántartás elkészítési kötelezettségüknek eleget tegyenek minden évben a társasági adóbevallással egyidejűleg.  Az adózó cégek a nyilvántartási kötelezettséget egy újabb adminisztrációs teherként élték meg az elmúlt évek alatt.

Azonban a 2011. december 29-én kihirdetett módosító javaslatok célja az volt, hogy részben könnyítsék ezt az adminisztrációs terhet. A törvényalkotó szerint ez sikerült, de a gyakorlatban a cégek fogják az enyhítések előnyeit látni.

 

Egyszerűsített transzferár elszámolás - keményebb birságok

Mint közismert, számos ponton módosultak a transzferár nyilvántartásra vonatkozó szabályok január elsejével, teljesítésük sok tekintetben kisebb terhet ró az adózókra, ugyanakkor a transzferár szabályok megsértése esetén súlyosabb szankciókra kell számítaniuk a vállalkozásoknak a jövőben.

Az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról a korábban az úgynevezett egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek - ismerteti az adótanácsadó cég közleménye. E szolgáltatások szokásos piaci áron számított áfa nélküli értéke az adott adóévben nem haladhatja meg a 150 millió forintot és a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5, illetve az igénybe vevő fél ráfordításainak 10 százalékát. Az adózónak vállalnia kell, hogy az árat - szokásos piaci mértékűként elfogadott - 3-7 százalék közötti haszonkulccsal képzi. 


Ebbe a körbe tartoznak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató nem főtevékenységként nyújt, és közvetlenül az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik, ugyanakkor az igénybe vevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír. A PM rendelet idesorolja például a különböző informatikai, adminisztrációs, oktatási, jogi szolgáltatásokat.

Szűkült a dokumentáció készítésére kötelezett ügyletek köre: 2011 végéig egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek áfa nélküli értéke - a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig - nem haladta meg az 50 millió forintot. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár dokumentációt készíteni. Nincs szükség a dokumentációra akkor, ha egy vállalkozás a független féltől igénybe vett szolgáltatást vagy terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül, nem főtevékenységként értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére. Kikerülnek a körből az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletek, az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt, továbbá az ingyenes pénzeszköz-átadásos ügyletek.

A belföldi adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetében pedig az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni a kapcsolt felek között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel, ha a belföldi adózó társasági adóalapja nem tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, így a transzferár nyilvántartást sem kell elkészíteni erről.

Az adóhatóság nem kötelezheti az adózót az angol, német, vagy francia nyelven készített transzferár nyilvántartás hiteles fordítására sem, hiszen a külföldi anyavállalatok által készített transzferár nyilvántartások esetében azon van a hangsúly, hogy a dokumentáció megfeleljen a hazai előírásoknak, és ezt mindenképpen ellenőrizniük kell a társaságoknak

Szigorodnak azonban a büntetésként kiszabható szankciók. A transzferár dokumentációs előírások megszegése esetén a visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Abban az esetben, ha az adózó ugyanazon nyilvántartás vezetését mulasztja el ismételten, az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható. "A szankciók szigorítása arra enged következtetni, hogy a jövőben az adóhatóság fokozottan fogja ellenőrizni a transzferár dokumentációkat" - véli Hegedüs Sándor.

Bővült a társaságok bejelentési kötelezettsége annyiban, hogy 2012. január elsejétől nemcsak a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés létrejöttét, hanem a viszony megszűnését is be kell jelenteni a megszűnést követő 15 napon belül.

Forrás: MTI   |  STOP

Transzferár: adminisztrációs költségek csökkenése

Ahol megvalósult az adminisztrációs költségek csökkenése

 Forrás: Portfolio.hu

A két ünnep között kihirdetett 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet jelentős adminisztráció-csökkentést hozhat a transzferárazásra kötelezett cégeknek - mondta el lapunknak Kerényi Máté Fülöp, a Kolchis Kft. ügyvezetője.
A transzferárazáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése már évek óta napirenden volt, mégis mostanáig kellett várni, hogy ez irányban érdemi lépés szülessen.

 A törvényalkotó célja az idei évi jogszabályváltozásokkal nem lehetett más, mint a dokumentációs kötelezettség csökkentése úgy, hogy ezzel párhuzamosan ne csökkenjenek az adóbevételek. Ezt támasztja alá az Art. azon rendelkezése is, mely szerint a korábbi években is elrettentő erejű - hiányzó nyilvántartásonként kiszabható - 2 millió Ft-os mulasztási bírság mellett 2012-től a büntetés ismételt jogsértés esetén (nyilvántartásonként) már 4 millió Ft is lehet, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő büntetéssel is sújtható az adózó - fejtette ki a szakértő.

Új mentesítési jogcímek

A 22/2009. PM rendelet módosítása következtében kiterjesztésre került azon ügyletek köre, amelyekre semmilyen dokumentációs kötelezettséget nem ír elő a jogszabály. Ilyen formán már a 2011-es adóévhez kapcsolódó dokumentációs kötelezettséget is csökkenti az a rendelkezés, amely szerint nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni, ha

• egy belföldi adózó külföldi telephelye és annak kapcsolt vállalkozása köt szerződést, amennyiben a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet,
• az adott ügylettel kapcsolatban az adózó a szokásos piaci ár meghatározására irányuló kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, és a piaci árat - vagy annak meghatározása módszerét - az adóhatóság határozatban rögzítette,
• valamely kapcsolt fél nem főtevékenysége keretében értékesít terméket/nyújt szolgáltatást csoporttagjának, és az értékesített terméket/szolgáltatást független féltől vásárolja meg és változatlan áron adja tovább csoporttagjának,
• a kapcsolt felek között ingyenes pénzeszköz-átadásra került sor,
• a szerződés alapján történő teljesítések értéke Áfa nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban.

A fentiek alapján idén már nem terheli nyilvántartási kötelezettség azokat az ügyleteket, amelyekre a korábbi szabályok alapján egyszerűsített nyilvántartást készíthettünk volna, szintén nem terheli nyilvántartási kötelezettség a költség-átterheléseket, valamint az APA eljárás alapjául szolgáló ügyleteket a piaci árat rögzítő határozat hatálya alatt.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

A másik lényeges változást az újonnan bevezetett "alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása" jelenti. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak minősülnek a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti olyan alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyekre teljesül, hogy

• azokat a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja, illetve az igénybevevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik,
• a nyújtott, illetve igénybevett szolgáltatás értéke áfa nélkül számított szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át , és
• az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír.

A PM rendelet melléklete példálózva felsorol néhány szolgáltatást a hozzá kapcsolódó TESZOR számokkal együtt, amelyek - a jogalkotó szerint - alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak minősülhetnek (pl. IT szolgáltatások, oktatási tevékenység, adminisztratív szolgáltatások, logisztikai szolgáltatások).

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetében a korábbi szabályozás szerinti egyszerűsített nyilvántartáshoz hasonló dokumentációt lehet készíteni, amelyben az adózónak nem kell összehasonlító elemzést készítenie, elég a piaci árat rögzítenie. E dokumentáció készítése azonban csak akkor választható, ha az adózó vállalja, hogy az ügylet piaci árát a költség és jövedelem módszer alkalmazásával határozza meg, ahol főszabály szerint a haszonkulcs piaci mértéke 3-7% közé esik - mondta el a szakértő.
Ha az adott ügylet vonatkozásában a költség és jövedelem módszer alkalmazása félrevezető eredményt adna (a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne), abban az esetben az adminisztrációs egyszerűsítés nem alkalmazható, önálló nyilvántartással, vagy közös nyilvántartással kell eleget tenni a PM rendelet szerinti dokumentációs kötelezettségnek.

Kerényi Máté kiemelte, hogy ha a szolgáltatás nyújtója alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás esetén a 3-7%-os tartományon kívül eső haszonkulcsot alkalmaz, és erről kívánja bizonyítani, hogy piaci, az érintett szolgáltatások tekintetében összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani az alkalmazott haszonkulcs szokásos piaci voltát.

Amennyiben cégünk a nyilvántartás készítését megelőző 2-3 adóévben az ellenőrzött ügylethez hasonló szerződést független féllel is kötött, és a független féllel kötött szerződés alapján megállapítható, hogy a 3-7%-os haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne, abban az esetben szintén nem élhetünk az adminisztráció csökkentő lehetőséggel, hanem a korábbi évekből már ismert önálló- vagy közös nyilvántartás készítésével kell eleget tennünk a dokumentációs előírásoknak.

Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokra vonatkozó nyilvántartások készítésének szabályai szerint már a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség is teljesíthető, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2012. január 1-je.

A szakértő szerint azonban az új szabályozás nem csak egyszerűsítést hoz, de sok olyan kérdést is felvet, amelyek megválaszolása még várat magára: Milyen költségalapra vetítve kell vizsgálni, hogy a 3-7%-os haszonkulcs piacinak minősül-e? Mikor mondható el egy szolgáltatásról, hogy "alacsony kockázatú és rutin jellegű"? Mikor nem kapcsolódik egy szolgáltatás közvetlenül az igénybevevő fő üzleti tevékenységéhez? Amíg e kérdésekre nem tudunk biztos választ adni, addig minden esetben kockázatot fog hordozni az új dokumentációs lehetőség használata.

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzése

Siklós Márta, a LeitnerLeitner magyarországi irodájának vezetője az Adózónának a jövő évi adóváltozásokról beszélt. Témánkat illetően kifejtette:

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzésére hívnám fel a figyelmet a megemelt bírságtételek bevezetése a ismételt mulasztás esetén. A hiányzó, vagy nem megfelelő nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kiszabható bírság összege 2 millió forint, mely ismételt elkövetés esetén nyilvántartásonként elérheti a 4 millió forintot is, azzal, hogyha a jogsértést ugyan-azon konkrét nyilvántartásra vonatkozóan állapítják meg, a bírság az első ízben kiszabott összeg négyszereséig terjedhet.

A teljes cikk

Problémák a transzferárakkal

Még mindig sok a fehér folt... Egy friss felmérés szerint a magyarországi vállalkozások egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel találkoznak a transzferárak területén. Sok cég ennek ellenére nem ismeri, vagy nem használja ki a rendelkezésre álló könnyítéseket.

A Deloitte a közelmúltban saját szervezésű transzferár-konferenciát tartott, több mint100 vállalat közel 150 képviselőjének részvételével, amelyen egyúttal felmérte a hazai vállalkozások ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatait is. Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere elmondta: A hivatalos forrásból származó információk szerint a transzferár-megállapításokból feltárt adókülönbözet 2006 óta évente másfél-kétszeresére nő annak ellenére, hogy a vállalatok egyre inkább odafigyelnek a transzferár nyilvántartás meglétére. A növekvő adókülönbözet egyfelől az évről évre szaporodó ellenőrzésekkel függ össze, másfelől azzal, hogy az adóhatóság egyre gyakrabban tár fel tartalmi problémákat is a dokumentációkban.

A Deloitte idei felmérésében a válaszadók mindössze 9 százaléka jelezte, hogy társasága nem rendelkezik a szükséges transzferár-dokumentációval, és az adóhatóság is csupán 8 százalékuknál állapított meg formai hiányosságok miatt mulasztási bírságot. A bírságok összege országosan, a 2010-es adóévben mintegy negyedével csökkent, ám ez a csökkenő tendencia a januártól hatályba lépő új, szigorúbb transzferár-szabályok miatt rövidesen akár visszájára is fordulhat.

A cégek a speciális, kapcsolt ügylettípusok közül leginkább a menedzsment szolgáltatásokat és a hiteleket tekintik kockázatosnak a Deloitte felmérése szerint. A vállalkozások válaszai alátámasztották a Deloitte azon tapasztalatát, hogy az elmúlt időszakban nőtt az adóhatóság transzferárakkal kapcsolatos szakértelme. Az érintettek többsége szerint a revizorok szakmailag egyre felkészültebbek, és egyre nő azon esetek száma, amikor álláspontjuk kialakításakor az adóhatóság központi transzferár-csoportjával is egyeztettek.

Sok vállalat az ellenőrzési környezet egyértelmű szigorodása ellenére sem ismerte még fel az előzetes hatósági ármegállapítás jelentőségét és abban rejlő lehetőségeket, amely egyfajta garanciát nyújt az adóhatóság részéről arra, hogy a NAV rendben találta és elfogadta a cégek által alkalmazni kívánt transzferárakat. Továbbra is jellemzően csak a nagyobb cégek fontolják meg az előzetes ármegállapítás alkalmazását, holott az APA egy közepes vállalat nagyobb értékű tranzakciójához kapcsolódóan is kitűnő eszköze lehet a kockázatok és költségek csökkentésének – hangsúlyozta a Deloitte szakértője.

A mostani felmérésben megkérdezett válaszadók 70 százaléka jelenleg egyáltalán nem gondol ilyen lehetőséggel élni, igaz, ezzel a nem túl költséges eszközzel gyakorlatilag megszüntethetné egy későbbi szankció kockázatait. A jelentős költségmegtakarítás abból származhat, hogy amennyiben a hatóság a kapcsolt ügylet vizsgálata során bármilyen megállapítást tesz, a várható bírság összege a néhány millió forinttól akár a milliárdos nagyságrendig is terjedhet, szemben egy normál adóalap-korrekció adminisztrációs- és költségigényével. Az APA-k számának jövőbeni növekedése azért sem lenne meglepő, mert a megkérdezettek a transzferárak területét jelölték meg, mint azt a területet, amely várakozásaik szerint a következő évek legnagyobb adókockázatát jelenti számukra. Veszprémi István kiemelte: A felmérésben a megkérdezettek harmada válaszolta azt, hogy jellemzően 3-5 évente ellenőrzi transzferár dokumentációit, holott a szigorodó hatósági ellenőrzési gyakorlat és a piac folyamatos változása miatt célszerű lehet sűrűbben, akár évente felülvizsgálni ezeket a dokumentációkat.

az OrientPress Hírügynökség nyomán

Transzferár-adóváltozások 2012-ben

Figyelem! Változások a társasági adóban!

Mint megtudtuk, a Magyarország területén kívüli fióktelepekre vonatkozóan bizonyos esetekben megszűnik a transzferárazással kapcsolatos adóalap-módosítási és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.

A belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt társaságokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan nem kell adóalap módosítást végezni abban az esetben, ha a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmaznak a felek, feltéve, hogy az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.  Az adóalap-módosítás mellőzése mellett a transzferár nyilvántartás készítésére vonatkozó kötelezettség alól is mentességet fognak élvezni ezek a tranzakciók.

Továbbra is fennáll azonban az adóalap módosítási- és transzferár dokumentációs kötelezettség az adózó és külföldi fióktelepe ill. a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye között létrejött Ügyletekre.

Az alultőkésítési szabály változása

A jelenleg érvényben lévő alultőkésítési szabály értelmében az adózónak adózás előtti eredményét növelnie kell abban az esetben, ha a nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, amelyekre az adóévben az eredmény terhére kamatot számolt el, meghaladják a saját tőke háromszorosát.

Az alultőkésítettségre vonatkozó szabályok 2012-től kiterjednek azokra a „kölcsönből eredő”, kapcsolt fél felé fennálló kötelezettségekre is, amelyekre tekintettel az adózó nem fizet kamatot, vagy nem piaci mértékű kamatot fizet, s emiatt az adózás előtti eredményét csökkenti a piaci kamat és a ténylegesen megfizetett kamat különbözetével. Ezáltal a jövőben nem lehet kibújni az alultőkésítés miatti adóalap módosítás alól kamatmentes kölcsön befogadásával.

Változás az adózás rendjében

Mulasztási bírság összegének változása

A magyar transzferár-szabályozás szerint az adózónak a transzferár nyilvántartását az adóévet követő 150. napig, naptári év esetében május 31-ig kell elkészítenie. Amennyiben az adózó nem tesz eleget a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének, úgy mulasztási bírsággal sújtható. A maximálisan kiszabható bírság összege jelenleg 2 millió forint, ami (összevont) nyilvántartásonként szabható ki.

A jövő évi változások értelmében hiányos, vagy el nem készített transzferár dokumentáció esetén a jelenleg is érvényes szabályok maradnak életben az első transzferárral kapcsolatos jogsértés alkalmával. Ismételt jogsértés esetén azonban az adózó nyilvántartásonként már akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható, s az ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetén a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott mulasztási bírság összegének nyolcszorosát, akár 16 millió forintot is (amennyiben a maximális 2 millió forint bírság került kiszabásra az első mulasztáskor).

Transzferár nyilvántartás nyelve

Pontosítás történt azzal kapcsolatban, hogy a transzferár nyilvántartás milyen nyelven készíthető el. Az új törvény értelmében, ha az adózó a transzferár nyilvántartását nem magyar, angol, német vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a transzferár nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk, vagy azok egy részének magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt időpontig benyújtani.

Transzferárak - fokozott ellenőrzés

A transzferárakat évek óta fokozottan ellenőrzi az adóhatóság az adóbevételek növelése érdekében. Magyarországon az APEH 2007-ben 215, 2008-ban 784, 2009 első kilenc hónapjában pedig már 1616 ellenőrzést végzett  Nemcsak az ellenőrzések száma nőtt meg, az APEH az utóbbi időben alaposabban és mélyebben vizsgálja a vállalatközi ügyletek körülményeit, a dokumentációk tartalmát, mint bármikor korábban. Éppen ezért érdemes a figyelem homlokterébe helyezni a transzferárakat és különös alapossággal készíteni a transzferár-nyilvántartás dokumentációját.

A cégek ellenőrzési gyakorlatát folyamatosan szigorítja az adóhatóság. Bár a transzferárakat érintő jelentősebb jogszabály-módosítás az elmúlt egy évben nem történt, az ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította a transzferár szabályozás alá eső kapcsolt vállalkozásokat. 

A transzferár

A legtöbb gazdasági ügylet árát a piac alakítja ki, ezáltal a független felek között létrejön a piaci ár, mely mindig változó, ezt hívjuk szokásos piaci árnak. Vannak azonban olyan ügyletek, amelynek a szereplői egymástól nem függetlenek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek egymással. ezt nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak. Kik a nem független vállalkozások? Olyan vállalkozások elsősorban, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.

Az utóbbi egy-két évben az APEH a formai követelményeken túl tartalmi szempontokat is vizsgál. A kiemelt adózók igazgatóságán (KAIG) belül 2010 októberében jött létre a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály, amely egyfelől előzetes hatósági ármegállapítási (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérelmekkel foglalkozik, másrészt egységes képzést és állandó szakmai támogatást nyújt a cégeknél helyszíni ellenőrzést végző revizoroknak.
– A fejlődő ellenőrzési gyakorlat következtében az elmúlt egy-két évben a tartalmi transzferár-vizsgálatok nyomán megállapított adókülönbözet összege messze meghaladta a formai hibák miatt kiszabott mulasztási bírságból adódó büntetéseket. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy míg a tartalmi hiányosságok és hibák kapcsán megállapított adókülönbözet összege a 2010-es adóév adatai szerint 45 százalékkal, 43, 7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a formai hiányosságok miatt kivetett mulasztási bírságok összege 27 százalékkal, 318 millió forintra csökkent ugyanebben az időszakban – mutatott rá Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere, aki szerint az sem kizárt, hogy a bírságokra vonatkozó új szabályok miatt a jövőben a mulasztási bírságok összege sem fog csökkenni.
A cégek 2007 óta vehetik igénybe a hatósági ármegállapítás intézményét, ám a Deloitte tapasztalatai szerint ténylegesen csak az elmúlt két évben kezdtek el foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és az idei az első olyan év, amikor valóban jelentős növekedés tapasztalható a kérelmek számában. Azon ügyleteknél, amelyeknél az érintett cég él az előzetes ármegállapítás lehetőségével, az ügyben hozott határozat – változatlan tényállás esetén - köti az adóhatóságot, így egy ellenőrzés során a transzferár kiigazítás kockázata minimális, kivéve az olyan eseteket, amikor a revizorok úgy tapasztalják, hogy a vállalat az adott ügyletet nem a határozatban elfogadott módon bonyolítja.

Fontos új tendencia, hogy míg a vállalatok előzetes hatósági ármegállapítást kezdetben csak speciális ügyleteikre kértek, ma már egyre jellemzőbb, hogy az egyszerűbb, alaptevékenységükhöz kötődő, nagy volumenű ügyleteiknél is élnek ezzel a lehetőséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy a cégek kezdik felismerni a módszer hatékonyságát, amellyel megelőzhetők a későbbi vitás esetek, az idő- és költségigényes jogorvoslati procedúrák, illetve a jogerősen megállapított adókülönbözettel járó, esetenként tetemes adóhatások.

Fokozott figyelem: veszteség és a nagy korrekció

Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az átfogó ellenőrzések során van néhány olyan körülmény, amely fokozottan a transzferárak felé irányítja a revizorok figyelmét. Ilyen például az, ha a vizsgált cég, vagy csupán annak egy kapcsolt ügylete veszteséget termel, illetve az is, ha a transzferár-ügyletekhez nagy összegű év égi korrekciós számlák is kapcsolódnak. Célzott ellenőrzésre lehet számítani abban az esetben is, ha a cég jövedelmezősége lényegesen eltér az iparági átlagtól (amit az adóhatóság saját irányszámai alapján mér fel), és természetesen akkor is, ha hiányoznak a transzferárazással kapcsolatos dokumentációk vagy szerződések.

Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását és a piaci ársáv megállapításának módját, a hatóság ellenőrzi továbbá az egyes kapcsolt ügyletekhez köthető költségalapokat is.

Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, ahogyan a kapcsolt vállalkozás az adott ügyletet bonyolítja, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.

Transzferár szabályozás - 2012-ben is

A gyakorlatban sok kérdést vet fel a szokásos piaci ár és az ettől eltérő transzferár megállapítása. A NAV is egyre több vizsgálatot indít, egyre szigorúbbak a szankciók. Az alábbi rendezvény előadói gyakorlati oldalról közelítik meg a témát, a szakmai programot rögtön egy tapasztalatcserére épülő kerekasztal beszélgetéssel kezdve, melynek során valós példák kerülnek bemutatásra.  

Rendezvény: Transzferár szabályozás 2012.

Dátum: 2011. november 10. /   9:00 – 12:30


Helyszín: Danubius Hotel Arena ****

Előadók: Gémesi Péter, Helybély Judit, Bagdi Lajos, Dr. Boros Richárd,


Témák:

•  Nemzetközi transzferár fejlemények, aktualitások
•   A transzferár szabályozás megítélése egy nemzetközi adótanácsadó cég szemszögéből
•   Transzferár kihívások egy vállalat működési profiljának átalakítása során
•   Új nevesített módszerek a társasági adótörvényben
•   A módszerekkel kapcsolatos megítélés változása az OECD Irányelvekben
•   Módszerek alkalmazási sorrendje
•   Összehasonlító elemzés
•   Dokumentáció
•   Várható fejlemények
•   A NAV ellenőrzési gyakorlata
•   Jellemző hibák, megállapítások
•   A nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésével összefüggő tapasztalatok
•   Az ellenőrzés irányai, tendenciák
•   Adatbázisokkal szembeni követelmények
•   Kapcsolt vállalkozások bejelentése
•   A szankció mértéke

További információk, jelentkezés: itt

A transzferár nyilvántartás elkészítése

A transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének menete

Mint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség összevontan is teljesíthető, ha a szerződéseknek azonos a tárgya azonos és az összevonás nem veszélyezteti az összehasonlíthatóságot.  Ilyen esetekben kötelező az összevonást a nyilvántartásban megindokolni.

Mit kell tartalmaznia a transzferár nyilvántartásnak? Legfőképp a következőket:

• a kapcsolt vállalkozás neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma, cégjegyzéket vezető bíróság megnevezése és székhelye
• a szerződés tartalma, megkötésének (módosításának) időpontja, időbeli hatálya
• a szolgáltatás jellemzői, a teljesítés módja és feltételei
• a tevékenység elemei, jellemzői; erőforrások; üzleti kockázat
• a piac meghatározása, jellemzői
• a piaci ár meghatározására használt módszer megnevezése, a módszer kiválasztásának indokait,
• az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása és a felhasznált adatok kiválasztásának menete
• az összehasonlítható szolgáltatások alapján a számított ár, árrés, haszon, egyéb érték
• a piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárás ügyállása
• a dokumentáció elkészítésének (módosításának) időpontja.

Fontos tudni, hogy a nyilvántartás elkészítésének mindenkori határideje nem más, mint a társasági adóbevallás benyújtásának napja.

Mi legyen a transzferár nyilvántartás elkészítésének a menete?

A dokumentációnak tartalmaznia kell a transzferár-képzés mindenre kiterjedő elemzését. Ez a következőket foglalja magában:

1. Gazdasági értékelés, a piaci ár meghatározására szolgáló módszer kiválasztása

A gazdasági elemzés a vállalkozás tényleges jogi és vezetési profiljának meghatározásával kezdődik, ami megkönnyíti a megfelelő transzferár-képzési módszer kiválasztását és az összehasonlítható ügyletekre, illetve tranzakciókra vonatkozó keresési kritériumok meghatározását. A keresési kritériumok révén olyan összehasonlítható tranzakciókat kell azonosítani, melyek lehetővé teszik az érintett ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár meghatározását. A legtöbb országban, ahol transzferár szabályozás van érvényben, a szokásos piaci ár tartományát a harmadik féllel folytatott tranzakciókban alkalmazott árak alsó és felső kvartilise közti tartománnyal azonosítják.

2. Pénzügyi elemzés

Az elemzés során a gazdasági elemzés eredményeit a vizsgált kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra kell alkalmazni, oly módon, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat pénzügyi mutatószámok segítségével össze kell vetni a szokásos piaci ár tartományával. A számításokat ésszerű kiigazításokkal korrigálni kell, amennyiben jelentős eltérés mutatkozik a társaság és az összehasonlításba bevont cégek mutatói között.

3. A piaci ár meghatározására vonatkozó módszer kiválasztása

A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a) Összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon. Hátránya, hogy nehezen található teljes mértékben homogén termék/szolgáltatás, ezért a módszer adóhatósági szempontból több esetben kifogásolható.

b) Viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. Kereskedő cégeknél javasolt.

c) Költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni.

A módszerek használatához általában egy ún. szokásos piaci haszonkulcs szükséges, amelynek alkalmazását adott esetben szintén indokolni kell. A haszonkulcs figyelembe vétele biztosítja, hogy az adózó nyereséggel folytatja a cégcsoporton belüli tevékenységét.  A piaci ár meghatározásánál az adózó kizárólag a vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat veheti figyelembe. Pontosan meg kell jelölni a dokumentációban feltüntetett adatok hivatkozását olyan formában, hogy az bármikor ellenőrizhető legyen.

4. Az összehasonlítható adatok adatbázisának hozzáférhetősége

A transzferárak adóhatósági megközelítése

Az APEH a csoportügyletek ellenőrzésére nagy hangsúlyt fektet. Az ellenőrzések során továbbra is a formai megfelelés dominál, azonban tartalmi megállapítások is egyre gyakoribbak.
A dokumentáció elkészítési határidejének lejárta után az adóhatóság ellenőrzés céljából bekérheti a transzferár dokumentációt, ekkor az adózónak azt 3 munkanapon belül be kell mutatnia. Ha ennek nem tud eleget tenni, az APEH dokumentációs kötelezettség elmulasztásáért 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adott társaságot szerződésenként, annak hiányában pedig ügyletenként.
APEH előzetes ár-megállapítási „szolgáltatása”

Magyarország 2007. január 1-jén bevezette az előzetes ármegállapítás intézményét, mely megegyezést tesz lehetővé az adóhatósággal a szokásos piaci ár elvének a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletekre vonatkozó jövőbeni alkalmazásáról. Az előzetes ár-megállapítási eljárás lehet:

• egyoldalú - hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki,
• kétoldalú - hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki, valamint
• többoldalú - hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Art.”) 132.§-a szerint

• az előzetes ármegállapítás iránti kérelem csak adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével;
• az ármegállapítás tárgya csak jövőbeni ügylet lehet;
• a határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes, amely egy alkalommal három évre meghosszabbítható;
• az eljárás lefolyatásának határideje 120 nap, melyet a Pénzügyminisztérium két alkalommal 60 nappal meghosszabbíthat.

Hiányos transzferár-nyilvántartás: magas bírság

Transzferár: sokba kerülnek jövőre a hiányosságok

Napi Gazdaság: Végh Szabolcs, menedzser, KPMG

Az október 14-én benyújtott kormányzati adócsomaggal az elmúlt napokban számos írás foglalkozott. Érthetően első körben a legnagyobb érdeklődésre a személyi jövedelemadó, a különadók, a veszteségelhatárolás és az egyéb nagy horderejű kérdések tartottak számot. Alaposabban vizsgálva az anyagot azonban kitűnik, hogy a bírságok is kiemelkedő mértékben emelkedhetnek, valamint új bírságkategóriák jelenhetnek meg jövőre.

A módosítás alapján a büntetési tételek kétszeres-háromszoros szintre emelése átlagosnak mondható, így a transzferár-nyilvántartás elkészítésének "visszaeső" elmulasztása esetére kiszabható, a jelenleg hatályoshoz viszonyított nyolcszoros mértékű bírság feltétlenül figyelemre méltó.

A törvényjavaslat értelmében hiányos vagy hiányzó transzferár-nyilvántartás esetén a jelenleg is hatályos kétmillió forint/per nyilvántartás mértékű bírság marad érvényben, azonban két új kategóriát is bevezetnek. Egyrészt az adózó ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) négymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Másrészt az ugyanazon nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, azaz a bírság ilyen esetben nyilvántartásonként alapesetben 16 millió forint.

Bár sem a törvényjavaslat, sem indoklása nem tartalmaz magyarázatot arra nézve, pontosan hogyan is kell értelmezni a két új kategóriát, elképzelhetőnek tartjuk, hogy a kétmillió forintos bírság csak akkor szabható ki, ha az ellenőrzés által érintett évek és tranzakciók során mindössze egyetlen esetben mutatkozik nyilvántartási hiányosság. Amennyiben viszont több nyilvántartás is hiányzik, azokra már a négymillió forintos tétel érvényes. Ráadásul ha az ellenőrzés több évet fog át és ugyanazon tranzakció dokumentálása hiányzik, az ismétlés díja négyről 16 millió forintra emelkedik (bár az is elképzelhető, hogy a korábban négymillió forinttal büntetett hiány tarifája 32 millióra nő). Bonyolultabb cégstruktúrák esetén, ha valaki nem figyel oda, a számla könnyen tízmilliós vagy szélsőséges esetben százmilliós büntetési tételt is mutathat.

Érdekes lehet még az előbbiek vizsgálata abból a szempontból is, hogy egy témába vágó adózási kérdés értelmében az adóhatóságnak a mulasztási bírság összesített összegének tekintetében az ésszerűség keretei között szükséges maradnia. Ez alapján elvileg lehetne az ésszerű büntetésre is számítani, de senki ne kergessen hiú reményeket. Az adóhivatal az esetek jelentős részében igyekszik a lehető legmagasabb büntetési tételt kiszabni.

Tapasztalataink alapján még mindig előfordul, hogy hiányos transzferár-dokumentációkkal találkozunk, időnként az is kiderül, hogy számos tranzakciót nem dokumentáltak. A várható új szabályozás után ezek a hibák különösen drága következményekkel járhatnak.

Transzferár nyilvántartás 2011

Lásd ezeket is:

• Transzferár ellenőrzés 2011 
• Transzferár dokumentáció 2011

Transzferár szabályozás - Jogszabályi változások dokumentáció ellenőrzés - Országos Adókonferencia tematikája (2011.04.06.): Nemzetközi transzferár fejlemények, aktualitások ▪ A transzferár szabályozás megítélése egy nemzetközi adótanácsadó cég szemszögéből ▪ Új nevesített módszerek a társasági adótörvényben ▪ A módszerekkel kapcsolatos megítélés változása az OECD Irányelvekben ▪ Módszerek alkalmazási sorrendje ▪ Összehasonlító elemzés ▪ Dokumentáció ▪ Várható fejlemények ▪ Az APEH ellenőrzési gyakorlata ▪ Jellemző hibák, megállapítások ▪ A nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésével összefüggő tapasztalatok ▪ Az ellenőrzési gyakorlat irányai, tendenciák ▪ Adatbázisokkal szembeni követelmények ▪ Kapcsolt vállalkozások bejelentése ▪ Konzultáció