Miért nem vagyunk okosabbak?

Rengeteg energiát fektetünk az emlékezetünk, intelligenciánk és figyelmünk fejlesztésébe. Még gyógyszereket is bevetünk a cél érdekében. Okosabbnak lenni viszont nem is biztos, hogy annyira jó.

A Current Directions in Psychological Science című folyóirat egy új cikkéből azonban kiderült, hogy vannak korlátai az emberi elme fejlődésének. A képességek minden további gyarapodása problémák felmerülésével járhat együtt.

A szerzők az evolúciót vizsgálták meg, hogy megértsék, miért csak idáig jutott az emberi elme, miért nem tovább. „Sok embert érdekel, milyen gyógyszerekkel erősíthetők tovább a megismerési képességek” – mondta Thomas Hills a Warwick Egyetemről. A Baseli Egyetemről Ralph Hertwiggel közösen végezte el a kutatást. „Természetesnek tűnik azonban a kérdés: miért nem vagyunk máris sokkal okosabbak?”

A törzsfejlődésben ez gyakori jelenség. Biztos jó lenne 3 méter magasra nőni, de a szív valószínűleg nem bírná. Így a legtöbb ember nem nő 180 centiméternél magasabbra. A fizikai jellemzőkhöz hasonlóan az intelligencia fejlődése is véges. A csecsemő agyméretének többek között korlátot szab az édesanya medencemérete. A nagyobb agytérfogat valószínűleg több szülés körüli halálesettel járna együtt.

neurotranszmitter11

Ha pedig a medence alakulna át, az maga után vonná azt, hogy járni és állni is máshogy kellene. A metilfenidát és az amfetaminok javítják a figyelmet, de gyakran csak az eleve gyengébben teljesítő embereknél hatnak. Akiknek nincs gondjuk az összpontosítással, a teljesítmény visszaesését is tapasztalhatják a szerek hatására. Ez arra utal, hogy a figyelemnek is van egyfajta felső korlátja.

„Gondoljunk például a nagy összeszedettséget igénylő autóvezetésre, ahol mindig a megfelelő dolgokra kell odafigyelni, de ezek időről-időre változnak. Egy érdekes fényreklám, vagy a rádió kapcsolgatása problémákat okozhat” – magyarázta Hills. Biztos jó lenne több mindenre emlékezni, de a kiváló memóriával rendelkezők élete nem fenékig tejfel. „Az emlékezet kétélű kard” – tette hozzá Hills. A poszt-traumás stressz-szindróma esetén például képtelen elfelejteni a tragikus eseményt, amit átélt. „Ha valami rossz történik, nem tud rajta felülkerekedni, és tovább lépni.” Az általános intelligencia növekedése is bajokkal járhat.

Hills és Hertwig ashkenázi zsidók körében végzett felmérés anyagát említette, akiknek az átlagos intelligencia-hányadosa magasabb az európai népesség körében mérttel. Ezt nyilvánvalóan az intelligencia elmúlt 2000 éves evolúciós szelekciója okozta. Ugyanakkor az ashkenázi zsidók körében rengeteg örökletes betegséggel is kell számolni, mint például az idegrendszert megbetegítő Tay-Sachs szindrómával. Hills szerint nem valószínű, hogy egyszer csak kialakul a szuperelme. „Ha egy bizonyos feladat több memóriát, nagyobb gyorsaságot, pontosságot, hasonlót igényel, akkor van lehetőség a kapacitás növelésére. De helytelen azt gondolni, hogy ez minden képességen javítani fog” – vélekedett a kutató.

Forrás: